Írta: Lőrincz Istvánné, presbiter
Több év gyakorlatának megfelelően a Dunántúli Református Egyházkerület idén is megrendezte a Gondnoki konferenciát, a balatonfüredi Siloám Otthonban.
A konferencia központi témája a Heidelbergi Káté (továbbiakban: HK) volt. Egyházunk Zsinata határozatban mondta ki, hogy a 2013-as évet a hitvallás évének nyilvánítja, hiszen idén 450 éves a HK.
A témával kapcsolatban négy előadó, négy előadása hangzott el, más-más megközelítésben.
Először is hadd szóljak röviden a HK-ról, mely református hitvallás, számos református egyház használja.
1562-ben keletkezett, fő szerzője Caspar Olevianus a pfalzi egyház szuperintendense, és Zacharias Ursinus a Heidelbergi Egyetem teológia karának professzora volt. A hitvallást a tartományi egyház 1563. évi zsinata fogadta el.
A HK III. Frigyes pfalzi választófejedelem reformpolitikájának része volt, ezzel akarta teljessé tenni a vallás megújítását tartományában.
III. Frigyes református volt, de szerette volna összebékíteni a különböző, egymással szembenálló protestáns csoportokat, a reformátusokat, a mérsékeltebb lutheránus - Philipp Melanchthon követőit, valamint e két irányzattal szembenálló ortodox lutheránus pártot.
A szerzők saját maguk és mások korábbi katheketikai művei alapján, olyan kathekizmust igyekeztek összeállítani, mely mindenki számára elfogadható. A szentségek tárgyában saját református tételeik megfogalmazását igyekeztek a mérsékelt lutheránusok - melanchthoni - állásfoglalásához közelíteni, amennyire csak lehetett. Nagyon mértéktartóan fogalmazták meg a predestináció (eleve elrendelés) vitatott tanát.
A HK ugyan nem tudta kibékíteni a németországi protestánscsoportokat, de sok helyütt elfogadták, használata elterjedt, több mint 25 nyelvre lefordították.
Magyarországra 1564-ben jutott el, közvetlenül a heidelbergi teológusok révén, elsősorban a kolozsvári lelkészekhez. Ők azonban hamarosan az unitárius hitre tértek át, 1566-ban már saját hitük szerint átdolgozva adták közre.
A HK-t - eredeti alakban - Magyarországon először Huszár Dávid jelentette meg, 1577-ben. 1604-ben Szárászi Ferenc, 1607-ben pedig Szenczi Molnár Albert is kiadta.
Az 1646-os szatmárnémeti zsinat a Syderius kátéja mellett a HK használatát is előírta a református lelkészek számára.
A HK-val kapcsolatban elhangzott első előadás „A Heidelbergi Káté története a magyar református egyházban", melynek előadója dr. Huszár Pál a Dunántúli Egyházkerület főgondnoka, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke volt.
Előadásában kitért a káté keletkezésének történetére, arra, hogy a római katolikus egyház tridenti zsinatának (több megszakítással 1545-63) határozatai miként hatottak a HK-ra.
Az eredetileg elfogadott káté szövege szelíd mértékkel tárgyalta a hitbeli vitás kérdéseket, nem is okozott keserűséget sem a katolikus, sem a lutheránus híveknek. A káté megjelenésének évében azonban közhírré tették a római katolikus egyház tridenti zsinatának határozatait. Ezekben kárhoztatták a protestánsokat, sőt egyházi átokkal sújtották őket. E határozatok késztették III. Frigyest arra, hogy a II., de még inkább a III. kiadásban betoldasson a káté többi részében nem illő kemény kifejezéseket.
A Heidelbergi Kátét 1563-ban fogadták el, nagyon hamar, 1564-ben, már Magyarországon is ismertté vált, első magyar nyelvű kiadása azonban csak 1577-ben jelent meg, Huszár Dávid fordításában. Az 1619-i sóki zsinat intézkedésének hatására a kátét magyar és latin nyelven tanították az iskolákban, 1630-tól a szatmárnémeti zsinat előírja a HK templomi magyarázatát. Ettől kezdve beszélhetünk arról, hogy a HK a magyar református egyház elfogadott, szimbolikus könyve lett. Ma is vannak gyülekezetek, ahol vasárnap délutánonként folyik HK magyarázat. Az előadó szerint jó lenne, ha ez a gyakorlat mindenütt elterjedne.
A ma Magyarországon használt HK Dr. Erdős József néhai debreceni professzor fordítása (1884), kisebb változtatásokkal.
Dr. Vladár Gábor rektor (PRTA) előadásának címe: a Heidelbergi Káté tanítása
A HK szerzői a gyülekezet ifjúságát és a felnőtteket kívánták segíteni, akik egyszerűbb teológiai műveltséggel rendelkeztek, és szükségük volt a hit alapigazságában való rendszeres oktatásra.
A káté három fő kérdést fogalmaz meg:
1.) milyen nagy az én bűnöm:
2.) mi módon szabadít meg Isten minden bűnömtől:
3.) minő hálával tartozom neki ezért a megszabadításért.
A káté az első részben nem a Tíz parancsolatot, hanem a két fő parancsolatot használja fel, mely annak sűrített formája (1-2). A második részben az Apostoli hitvallás magyarázatát adja, de ehhez hozzáfűzi a sákramentumokról való tanítást is. A harmadik részben magyarázza az Úri imádságot, és itt közli a Tíz parancsolatot is. A káté nem csak az értelmünkre akar hatni, hanem a szívünkhöz is akar szólni, olyan tanítást ad, mely életünk ízes, erős tápláléka.
A Káté Bizottság munkájáról dr Márkus Mihály püspök úrtól hallottunk beszámolót.
A hattagú bizottság, melynek elnöke a püspök úr, azt a feladatot, felkérést kapta, hogy dolgozzák át, fogalmazzák át a kátét a mai, közérthető nyelvezetre. Megfogalmazásukban kerüljék a - néha - többszörösen összetett mondatokat, mely a magyar nyelvben nem túlságosan használatos.
Munkájuk során sok vita alakult ki a 80. kérdéssel kapcsolatban. A HK eredeti kiadásából egyetlen példány marad, fent, (a többit bezúzták, elégették), ezt Bécsben őrzik. Ebben az eredeti példányban a 80. kérdés nem szerepel, a későbbi kiadványokba utólag kerül be, a tridenti zsinat következményeként. A bizottság munkáját befejezte, elkészült a káté átdolgozása, várható a kiadása.
Idő hiányában rövidre sikeredett Gerecsei Zsolt ácsi lelkész úr előadása, melynek címe: „A Heidelbergi Káté a gyülekezetekben".
A káté külföldön is, itthon is sok vihart élt át, de megmaradt. Szimbólum, zászló, hitünk zsinórmértéke, református népünk könyve. Méltó arra, hogy a Biblia mellett minden család könyvtárában ott legyen. Ácson a hittanos gyerekek kapnak HK-t, bízva abban, hogy el is olvassák.
A gondnoki konferencia állandó napirendi pontja a „Gyülekezeti beszámolók".
Gondnokok, presbiterek beszélnek gyülekezeteikről, gondjaikról, örömeikről, elvégzett munkákról, jövőbeni terveikről. Legtöbb gyülekezet problémája a létszámcsökkenés, az elöregedés. Anyagi lehetőségek miatt sok a társegyházközség, ahol több településnek van egy lelkésze, illetve egy lelkész lát el 5-6 szórvány gyülekezetet. Örömmel hallhattuk azonban azt is, hogy pályázati lehetőségek kihasználásával komoly beruházásokat, felújításokat hajtanak végre egyes gyülekezetek. Hallottunk kapcsolattartásról gyülekezeti tagjaikkal a hétköznapokban, hittanos táborok, kirándulások, családi üdülések, jótékonysági bálok szervezésével. Több beszámolóban is elhangzott a más felekezetű gyülekezetekkel való jó viszony ápolásáról, közös istentiszteletek, rendezvények, programok tartásáról.
A négy előadás utáni napirendi pont a Fórum volt, melyet az egyházkerület vezetői tartottak. Steinbach József püspök úr a tavalyi év kiemelt eseményeként említette az egyházkerület 400 éves megalakulásáról szóló ünnepségsorozatot, a Generális Konventet, melyen a Kárpát-medencei magyar reformátusság együtt adott hálát Körmenden. Kiemelte a sorozat záró istentiszteletét, ahol 25 lelkészt szenteltek fel.
2013 év legfontosabb feladatának a szeptemberben induló hitoktatás megszervezését emelte ki. Ebben a munkában nehéz és fontos feladat hárul a lelkészekre, az iskolavezetőkkel való tárgyalás, kapcsolatteremtésben.
Idén a HK 450. évfordulójára való méltó megemlékezés a másik fontos feladat.
Köntös László az egyházkerület főjegyzője két fontos munkát emelt ki 2013 évre. A kommunikáció írott formái, ahol elsőként a Dunántúli Református Lap-ot említette. Örvendetesen nőtt az előfizetők száma (4000 fő), Itt említette, az egyes helyeken felmerült terjesztési nehézségeket, a lap késedelmes eljutása az előfizetőkhöz.
Az írott kommunikáció másik nagy területe a könyvkiadás. Az elmúlt évben, tartalmában és kivitelében is magas színvonalú könyveket adtak ki. Pl: Dunántúli lelkészek igehirdetései, 351 dunántúli református templomról készült akvarell könyv... (Megj.:Az egyházkerület által megjelentetett könyvek többsége iratterjesztőnknél kaphatók.)
A missziói tevékenység fő területe a kistelepülési, kisvárosi, illetve nagyvárosi lelkészi állások fenntartása, anyagi támogatással. Példaként említette Bábolnát. Fontosnak tartotta a rétegtalálkozók szervezését, elsősorban az értelmiségiek körében. Így volt már orvosok, pedagógusok, polgármesterek találkozója. Balatonfenyvesen konferenciák családok, fiatalok részére.
Bellai Zoltán püspöki főtanácsadó úr a megvalósítandó tervek anyagi részét emelte ki. Említette pl., hogy egy missziós lelkészi állás éves szinten 4 millió forint. Komoly anyagi megterhelést jelent az egyházkerület részére az intézményi hálózat (átvett új, korábbi meglévő iskolák, művészeti-, szociális intézmények, tudományos gyűjtemények) fenntartása. A Dunántúli Egyházkerülethez
több mint 350 templom tartozik, mellettük parókiák, gyülekezeti házak. Ezek fenntartására, felújítására a gyülekezeteknek pályázatokat írnak ki, mely támogatások is jelentős összeget képviselnek, bár közelről sem elegendőek. Komoly probléma az egyházkerületnek a pápai kollégium szükségessé vált felújítása. Erre az évre a Március 15-e térre néző homlokzat felújítását irányozták elő. Fel kell újítani a volt veszprémi székházat. Említette, hogy a kehidai szociális otthonra elnyert 57 millió állami pályázati pénz átutalása évek óta húzódik, várhatóan idén realizálódik.
Szerdán, a záró napon rövid kiértékelő beszélgetésben foglaltuk össze az előző napokon elhangzottakat. A hozzászólásokból kiderült, hogy a szeptemberi hitoktatás megindítása, a gyülekezetekre váró feladatok foglalkoztatták leginkább a jelen lévő gondnokokat, presbitereket.
A február 25-27-i gondnoki konferencia házigazdája Máté László esperes úr volt. E tisztségéből adódó feladatai mellett, ő tartotta a reggeli és esti áhítatokat a Bibliaolvasó kalauz útmutatása szerint. A konferencia esperes úr úrvacsorával egybekötött istentiszteletével fejeződött be.
Lőrincz Istvánné,
presbiter