„Ti pedig testvéreim, ne fáradjatok bele a jó cselekvésébe." (2 Thessz. 3:13)
2013. szeptember 7.-én diakóniai konferencián vettünk részt Kisbéren.
A konferencia vezérigéje: „Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat" (Máté 5:16) és „vigasztalja meg a ti szíveteket és erősítsen meg titeket minden jó cselekedetben és beszédben" (2 Thessz. 2:17) volt.
A nyitó áhítaton Vajsné Fazekas Ibolya ászári nagytiszteletű asszony hirdette az igét János evangéliuma 13: 12-17. alapján, miután elénekeltük a 135. zsoltár 1. versét és a 472. énekünk 1-3. versét. Amikor Jézus megmosta a tanítványok lábát, utána ezt kérdezte tőlük: „Értitek, hogy mit tettem veletek?" Találjon otthonra bennünk ez a kérdés. Az igének két üzenete van. Az egyik a szeretetszolgálat előszobája: előkészületek az életünk kis és nagyobb dolgaira. Az Úr szolgálatához mit kell tennünk? A szeretetszolgálat előszobája: belső érzékenység, ami csak az Úrra és Jézusra jellemző: megláttam, meghallottam, ismerem, leszállok, hogy megmentsem őket. Szeretetszolgálatba indulni ezzel a négy védőpajzzsal kell. Belső ismeretre kell jutni, amit csak Isten mondhat el, akkor kell meghozni a döntést. A szeretetszolgálat együttérzés, észrevétel, felismerés. A másik üzenet, „példát adtam nektek." Az élet minden területén kivesztek a követésre méltó példák. Leghitelesebb példa, az Úr Jézus példája. Elfogadjuk ezt? Elég ez nekünk? „Én, az Úr, a mester, megmostam a lábatokat": a legmélyebbre hajol testben- lélekben. Ebből visszavonhatatlanul következik, hogy ha elfogadtuk, akkor vagyunk diakónusok. „Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó és mindenki szolgája" (Márk 9:35) A mérce, ahova az Úr felemel, nélküle elérhetetlen. Nem elmélet, teológia, hanem engedelmesség. Veszélyes tudatlanság, ha bezárkózunk a szükség előtt: meglátom, meghallom, megismerem, de mi közöm hozzá? A legkisebbet, a legnyomorultabbat keressük meg, akkor Jézussal találkozunk. (lásd: Máté 25:35)
A szeretetszolgálat a boldogság útja. Ki ne akarna boldog lenni?- kérdezzünk. Halljuk meg, érjen el szívünkig Füle Lajos verse:
„Tégy Uram engem áldássá! Lelkedet úgy várom.
Tedd Te a szívem hálássá, hogy néked szolgáljon!
Bárhova küldesz ajkamról zengjen az új ének!
Tégy Uram engem áldássá, oly sok a bús élet."
Az áhítat a 472. ének 4-5. versének eléneklésével zárult.
Ezután Vajs Tibor nagytiszteletű úr, Gyimóthy Géza egyházmegyei főgondnok úr és Bogáth István világi főjegyző köszöntötte a konferencián szolgálattevőket és megjelenteket. Gyimóthy Géza főgondnok úr arról beszélt a Heidelbergi Káté alapján, hogy mik a jó cselekedetek. Sajnos nincs bennünk az a diakóniai lelkület, ami régen volt. Távol áll tőlünk a diakónia. Mindig a diakóniai konferencián vagyunk a legkevesebben. Jó lenne, ha felzárkózna ez a konferencia az egyéb konferenciákhoz.
A köszöntőket követte Kovács Tamás dadi lelkipásztor beszámolója a dadi és bokodi gyülekezetekben végzett diakóniai munkáról. „Ne tudja a te jobb kezed, mit tesz a bal" és Máté evangéliuma 25:34 a szolgálatuk alapja, vezérigéje. Ez az ige késztet munkára. Nem mehetünk el a szeretetszolgálat mellett. Nem kell nagy dolgokra gondolni.
- Kezdetben ruhaosztás
- önkéntes adakozás, adventi vásár, amelynek bevételét diakóniára fordítják
- feleslegessé vált dolgok cseréje
- tüzelő, élelmiszer adomány gyűjtése és eljuttatása a rászorulókhoz
- lelki támasz nyújtása
- adventben meghívják a rászorulókat szeretetvendégséggel, ajándékosztással egybekötött igeolvasásra, éneklésre, beszélgetésre arról, hogy hogyan élnek
- ugyancsak karácsony előtt un. angyalfa akció keretében a rászoruló gyülekezeti tagokat megkérdezik arról, hogy mit szeretnének kapni és azt kifüggesztik egy hirdetőtáblára. Aki adakozni kívánt, elvitte azt a kérést magával, amivel segíteni tud. Természetesen mindez név nélkül.
- A születésnaposok köszöntése igés kártyával, elmennek hozzájuk. Ez összetartozást jelent.
- Lelki alkalmakat tartanak havonta egyszer azoknak, akik „nehezen jönnek be" a templomba.
- Értelmes segítségnyújtás az otthonukban szükség szerint
„ A munka sok, a munkás kevés." Merjük elkezdeni és folytatni. Gyülekezeti diakónia is legyen. Nem vagyunk tehermentesítve azzal, hogy van szervezett diakónia.
A beszámolót Halma Ferencné bizonyságtétele követte: az ige először nekünk szól, azután kell tovább adnunk. Járjunk a keskeny úton, forduljunk Jézushoz.
Ezután Barta Lívia rédei lelkipásztor és Horváth Mariann nagyigmándi teológiai hallgató énekszámokkal, zenekíséretekkel gazdagították együttlétünket:
- a 8., 133., 139. zsoltár új feldolgozásban hangzott el a Grillusz testvérek és Sebestyén Márta népdalénekes albumáról.
Ezután Márkus Dániel intézeti lelkipásztor vetítéssel egybekötött beszámolója következett a Dunaalmási Szeretetotthon életéről, zenei aláfestéssel és a gondozottak közreműködésével.
1. a szeretet nagy gazdagság - mindig adj, mindig szeress
2. minden csoda alapja a szeretet (idézet a Szeretetkönyvből)
3. Túrmezei Erzsébet: A harmadik
4. The Prayer = azaz ima
A Mezőőrsi Újvári János Szeretetotthont Tóthné Szemeti Gizella intézményvezető mutatta be. 20 dolgozó 36 idős embert gondoz teljesen összkomfortos egy és két ágyas lakrészben. A lelkigondozást lelkipásztor és mentálhigiénés munkatárs, a szabadidő eltöltést foglalkoztatás szervező vezeti. Saját főzőkonyhával rendelkeznek, ahol 230 főre főznek: óvodásoknak, iskolásoknak, intézményen kívüli időseknek. A szeretetotthon ajtaja, mindenki előtt nyitva áll felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. A mezőőrsi Református Egyházközség presbitériuma a gyülekezet gályarab lelkipásztora emlékére nevezte el Újvári János Református Szeretetotthonnak az intézményt, 2007. október 31-én.
Ezután ismét Barta Lívia és Horváth Mariann szolgált. Az Ajtóm nyitva áll kezdetű ének 2. versszaka így szól:
„Ajtóm nyitva áll,
legszebb dalom csak rád vár.
Jöjj el hozzám, jöjj be hozzám.
Koldus vagy király, nem nézem én,
mindkettőben Te jössz felém.
Jöjj, Uram, jöjj Uram!"
A másik ének így kezdődik: Gondolj rájuk...
A zenés szolgálat után a Kömlődi Kerényi Béla Diakóniai Intézmények gondozottjai énekekkel szolgáltak Aurné Böröczky Erzsébet intézményvezető és munkatársai vezetésével.
A konferencia a 395. énekünk, majd a Himnusz eléneklésével és szeretetvendégséggel zárult. A konferencia végén megtekinthettünk a Tatabányai Keresztyén Könyvesbolt által kínált kiadványokat, amiket meg is lehetett vásárolni.
Útravalóul álljon itt a már fent idézett: Gondolj rájuk című ének, ami hozzánk, a ma emberéhez is szól.
Gondolj rájuk, percre állj meg,
Segítségül hívnak, lásd meg,
Akik csendben szenvednek Krisztus testében.
Talán rád is így lelek, nyújtsd hát két kezed.
A többi versszakot összefoglalva álljanak itt még a következő sorok:
...halljuk meg, akik sírva keresnek,
...akik tűrve remélnek, lássuk meg,
... akik vétkek közt élnek,
...akik nyújtják a kezüket.
Forduljunk oda hozzájuk, nyújtsunk feléjük segítő kezet.
Ezen a konferencián is kiábrázolódott, hogy Isten velünk van. Övé a dicsőség most és mindörökké!